Ötödik Fejezet

Sziasztok!

Sajnálom a késést, de egyszerűen megakadtam és nem tudtam, hogy mit írjak.

Nekem nem annyira tetszik ez a rész, de ennyi telt most tőlem.

A következő viszont izgalmasabb lesz már.

Köszönöm a kommit és a pipákat.

Remélem a rossz rész ellenére is gyűlnek a pipák :D

Jó olvasást!

Puszaaa

Fanni

_Liam Payne_

- Randira hívom a húgodat. –hangzott el Louis szájából a mondat, miközben az iskola menzáján ültünk. Nem kell, mondjam ugye, hogy kis híján megfulladtam. A méreg szétáradt az ereimben a gondolattól, hogy Louis és Alice. Nem fogom engedni neki, hogy járjanak, vagy bármiféle dolgot műveljen vele Louis. Ismerem a nőügyeit és tudom, hogy nem mindegyik kapcsolata alakult, úgy ahogyan szerette volna. Alice pedig tudom, hogy könnyen lesz szerelmes, és jelenleg azt is tudom Toritól, aki a húgommal elválasztatlan barátnő lett mostanság, hogy a húgom számára sem közömbös a velem szemben ülő barátom. Louis mostani életcélja lett az idegeim kikészítése. Nem értem, hogy miért csinálja. Minden délután ott van nálunk, akár csak Tori. Az utóbbi személy jelenlétének mindig örülők, de Louis azért találhatna más programot is magának, azon kívül, hogy a nappalinkban ül és tévét néz a húgommal és Torival. Jó ameddig csak a tévét nézi addig nincsen vele különös problémám, de amikor a húgomat bámulja úgy, hogy azt már a vak is észrevenné, az már igen idegesítő. Nem értem miért nem megy el egy buliba és ismerkedik össze egy olyan személyjel, aki nem a húgom.

- Azt hittem ezt már vagy ötvenszer megbeszéltük Tomlinson. Nem engedem meg. Alice fiatal hozzád. Elégedj meg azzal, hogy engedem, hogy a közelében lehess nálunk. Nem engedlek titeket kettesben lenni. – morogtam miközben kibontottam az üdítősüvegemet és egy nagy kortyot ittam belőle.

- De miért nem? Alice elég nagylány már, csak te kezeled úgy, mint egy kisbabát. Ő nagylány, aki nem szorul a bátya babusgatására. Szemét vagy Liam, te végig rámozdulsz Torira és én még nem is szólhatok semmit arról a lányról, aki nekem tetszik, mert azonnal leharapod a torkomat. – dünnyögte, de nem foglalkoztam vele. Egyszerűen mindig kiakaszt ezzel a témával, és naponta nem is egy alkalommal. Nem értem miért nem képes elfogadni az én döntésemet. Tudom, hogy szigorú vagyok, de mégis csak a szüleink válása óta én vigyázok Alicere és nekem kell, megvédjem őt a fiúktól, akik csak arra utaznak, hogy egy egyéjszakás kaland után otthagyják. Ismerem a húgomat és önmagát hibáztatná a történtek után.

- Mert. – mondtam és ezzel lezártam a témát. Az utolsó órám szerencsére elmaradt, így küldtem egy sms-t Torinak, hogy van e kedve együtt lógni iskola után.

Van kedved elmenni valahová? Ha már elmaradt sajnos a kémia óránk... L :D

Pár perc múlva pedig érkezett is a válasz.

Nagyon szívesen Liam :D Menjünk el a cukrászdába, ami pár napja nyílt. xx.

Oké. Találkozzunk a parkolóba.

Amikor a parkolóba értem Torit sehol sem találtam. Nők. Mindig várni kell rájuk, de megéri általában mindig. A padon idegesen kezdtem dobolni a lábammal, amikor valaki hátulról befogta a szemem. Nem kellet sokáig várakoznom, hogy vajon ki lehet az. Tori gyönyörű mosolyát megragyogtatva ölelt meg.

- Szia, sajnálom, de útközben feltartottak, de siettem, ahogyan csak tudtam. – nevetett, a nevetése pedig engem teljesen elvarázsolt.

- Semmiség. – legyintettem. Sóhajtva egyet álltam fel és Tori kezét megragadva indultam meg a cukrászda felé. Mostanában egyre többet fogjuk egymás kezét, de csak puszta barátok vagyunk. Többen azt hiszik, hogy járunk vagy valami hasonló, mert ugye kézen fogva sétálunk és néha puszikat adunk csak úgy egymás arcára. Néha felmerül bennem a gondolat, hogy esetleg egy randira hívjam, de félek, hogy így elrontanák mindent. Hiszen most minden nyugodt kettőnk között. Nincsenek örült ex-barátok, akik zargatnának minket. Most egyedül a húgom van, aki az új legjobb barátnőjével tölti minden napját. Így én is kevesebb időt tudok vele tölteni, pedig szívem szerint vele lennék egész nap. Amikor vele vagyok az idő valahogyan mindig gyorsabban telik. Így nekem maradnak az sms-ek és a telefonbeszélgetések, amikor olyan dolgokról tudunk beszélni, amit nem akarok a testvérem vagy Louis orrára kötni. Mondjuk, abból a szempontból jobb lenne, ha mégis összejönnének, hogy úgy nem kéne Torin osztoznunk, mert akkor Louis sem lógna a nyakamon, hogy engedjem meg neki, hogy Aliceel összejöjjön, és így Alice is többet lenne inkább Louissal, mint Torival. Egy igazán remek terv kezdett kibontakozni a fejemben, amit később még átgondolok, és meglátom, mire jutok. Ha szerencsém lesz, akkor találok valami remek megoldást. Mire észbe kaptam, hogy nem vagyok egyedül zavartan néztem körül. Már majdnem a cukrászdánál voltunk, amikor Tori megtörte az eléggé hosszú csendet.

- Min gondolkodsz ennyire? – kérdezte érdeklődve.

- Louis megőrjít. Ma egész nap azon nyaggatott, hogy engedjem meg, hogy randizzon a testvéremmel. Nem tudom, meddig fogom tudni elviselni még. Ha még sokáig ezzel fog szekírozni, akkor leütőm már valamivel. – mondtam miközben a járdát figyeltem. Tori nem szólt semmit sem, csak csendben jött mellettem. Tudom, valami jó válaszon gondolkodik, ezért nem is zavartam meg. Talán a tanácsa még segíteni is fog a problémámon.

- Tudod Liam, nem akarlak kioktatni, de a húgod a legjobb barátnőm mondhatni. Elmondta nekem, hogy szerelmes Louisba ő is. Meg kéne engedned nekik, hogy randizzanak. Szerintem Louis nem bántaná, de te esélyt sem adsz nekik arra, hogy kipróbálják, hogy működne e egyáltalán közöttük. Jobban kéne bíznod a húgodban és Louisban is. Szerelmesek egymásba, látszik rajtuk. Csak te nem veszed észre édes. Túlságosan elvakít téged valami, mostanában kicsit furcsa is vagy. Ahányszor valami programot tervezzünk, te folyton elbambulsz, és nem figyelsz semmire sem. Mi bajod van? Nekem tudod, hogy bármit elmondhatsz. – mondta és igaza volt. Be kell látnom. Tényleg rosszul cselekszem. De a fránya büszkeségemnek köszönhetően nem láttam be ezt a hibámat sem. Vak vagyok Tori nélkül. Ő az én szemem és a szívem. Nem tudok racionálisan gondolkodni. Túlelfogult vagyok. A húgom valóban már nem kislány, csak én nem akarom ezt belátni. Torinak igaza van változtatnom, kéne, mert nem helyes, amit csinálok.

- Jól vagyok nincs semmi baj, csak nem tudom mit tegyek. – sóhajtottam nagyot.

- Van egy ötletem. – tette fel Tori a mutató ujját a magasba. Most valami szónoki beszédet fog tartani  nekem. Legalábbis úgy sejtem.

- Hallgatlak. – mondtam és megálltam.

- Csináljunk nekik egy randevút. – csapta össze a tenyereit.

- Hogy mi van? – kérdeztem értetlenül, mert nem értettem miről beszél. Most komolyan azzal akarja eltölteni a közös délutánunkat, hogy egy randit szervezzünk Louisnak és Alicenek? Teljesen elment az esze úgy érzem. De nem zavar, mert addig is vele lehetek kettesben.

- Gyere már. – fogta meg a kezem és maga után kezdett el vonszolni. Fogalmam sincsen, hogy milyen gondolatok járhatnak a fejében, de azt tudom, hogy tökéletes terve van, amit valóra is fog váltani.